80 Nap Alatt Ukrajna Körül Part 4 - Az ócen mélyén

...és akkor elnyeltek az óceán habjai . Érdekes érzés volt az óceán alatt úszni . Olyan érzés volt mintha bele estem volna a légüres térbe . Jó érzés volt a Víz alatt lenni Habár tudtam hogy ha becsukom a szemem az végzetes is lehet de mégis becsuktam . Utoljára azt láttam miközben süllyedtem hogy Huba megeszi a maradék szendvicsét és utánam kiált .
- Bocs ! nem direkt volt .
Ezután elővett egy körömvágó ollót és elkezdte levágni a körmeit . Habár elég rá érősen nézett ki de én tudtam hogy ha végez rögtön utánam ugrik hogy kimentsen az én hősöm . A következő pillanatban már egy Ukrán állt Huba háta mögött . Habár már majdnem az ukrán óceán fenekén voltam de még ki tudtam olvasni a névjegykártyáját amin ez ált : Ukrán vagyok ! Segíthetek ? A személyzetis kezében a poggyászunk ( benne Franci ) volt . Kinyitotta és kiesett belőle Franci . Ezután a jegyeket mutatta . Kis mérgelődés után neki lendült bal lába hogy lerúgja a hajóról Francit és Hubát .
Észrevette hogy ki van kötve a cipője ezért bekötötte . Miután bekötötte belerúgott két kis barátom seggébe egy elég nagyot . Ez nem akár milyen rúgás volt hanem a hagyományos Ukrán rúgás . A következő pillanatban már csak azt láttam , mert már nagyon mélyen voltam és a sós víz belement a szemembe (az ukrán óceán a legsósabb tenger a világon ) hogy Franci és Huba is a tenger felé repül . A többire nem emlékszem mert eluralkodott rajtam az álmosság . Hirtelen a hideg víz langyossá vált a fények elhomályosodtak és már a tengeri rák sem zavart a nadrágomban amit idő közben egy meleg áramlat a gatyámba sodort . A levegő hiányában lassan hallucinálni kezdtem . Azt láttam hogy a matektanárom Pali Madár tanár úr belenéz a szemembe és rám kacsint . Éreztem hogy leérkeztem a fenékre .Még egy darabig próbáltam tartalékolni a levegőt . Torkom lassan összeszorult . Megmondom őszintén , féltem a haláltól .

80 Nap Alatt Ukrajna Körül Part 3-Huba miért titkolja,hogy van nála kaja?

Az utunk először a bicikliút vásárlásnál indult a bicikliút abból állt hogy 1bicikli/főért kapsz hajó jegyet amit mellékesen hajón teszel meg, mivel mi törvénytisztelő honpolgárok vagyunk odaadtuk a 3 biciklit.Cserébe pedig 2 személy és egy csomag jegyet kaptunk(Francit beraktuk a raktérbe) Ukrajnába hajón amin teljes ellátás luxus lakosztály,medence és jakuzzi...lett volna ha több biciklit adunk de csórók voltunk így megtagadtuk.Ezért 3 álló jegyet kaptunk egy kompra ahol autók között kell állni.Az út 2,5 napig tartott nálunk pedig egy darab szendvics volt melyet Huba meg is evett mikor kiértünk a városból.Az első este mikor már a negyedik elaltatása után Franci végre elaludt akkor elkezdtem Hubával beszélgetni.Nekem kopogott a szemem.Ő éppen a hajó híd végén volt kiállt és nézte a sárgás-barnás-hupililás kicsit türkizes narancssárga gyönyörű szép, ami így a tengerről nézve még gyönyörűbb naplementét.Ollyan romantikus volt!Odamentem hozzá és beszélgettünk:
-Na Huba, hogy tetszik az út?-kérdeztem serényen.
Huba még nem fordult vissza de ezt mondta.
-Jadh törk jodhn!-mondta egy kicsit furán
-Te miért beszélsz ilyen furán?-kérdeztem
-Nedhdm isrva!-még mindig nem fordult vissza
-Forduljáá meg!-mondtam kissé felemelve hangomat
-Nehfrvm!-még poénkodni is volt kedve olyan jó fej!
-Na most megfordulsz!-és megfordítottam
Nagyon undorító volt nem is képzeltem volna,hogy Huba ilyenre képes az egész szája tele volt valami undorító izével...ez kaja volt!!
-Nekem nem adtál te rohadék!!-üvöltöttem le szegény kis Hubcit
-Én?
-Nem,te!
-Ja bocs nem értettem ki, én?
-Ja,te
-Ja én?Bocsi csak rohadt éhes voltam, és tudod milyen érzékeny a szervezetem
-Akkor semmi pánik Hubcikám!Tudod hogy éhes enged, de Huba nem szenved-mondtam bölcsen
-Igaz!Kipróbálod ezt az izét?
-Ja a hajóhíd végét?
-Min?
-Mindegy ahol most állsz!Persze hogy ki akarom-mondtam örvendezve
Kisétáltam a hajóhíd végére.Huba emocionálisan megragadott kirakott a hajóhíd végére megfogta a kezemet és kitárta mint egy kilapult pók karjait amire rádőlt
a World Trade Center nagyon romantikus volt és egy különleges kapocs alakult ki közöttünk.Olyan Titanicosan(ejtsd:tájtánik)végül addig fogott míg egyszer csak már nem fogott így lezuhantam.Addig zuhantam míg a tenger kék hideg zavaros habjai közé estem és akkor.............................

80 Nap Alatt Ukrajna Körül Part 2-Baljós folytatása a kezdetnek

Jesszus of Petya!Lábgombi tényleg világgá ment!Vajon hova ment?Miért ment?Hozni fog tejet?De ha nem hoz, akkor miért nem?Sajnos ezek a kérdések még a levegőben lógtak...arra várva, hogy valamilyen hülye megfejtse őket vagy balesetet okozzanak és még egy repülőgép landoljon a kertünkbe.Ez a hülye a szó szoros értelmében én voltam.A megoldás sátrat vert az agyamba, teát főzött kivitte a szemetet és meglocsolta a virágokat.Nem tudtam megszabadulni tőle így hát feltettem magamnak a megoldásra szóló kérdést.Vajon ha egy hörcsög lennék hova mennék világgá?De a főkérdés az, hogy hová nem?Ha hörcsög lennék teljes bizonyossággal állítom, hogy nem az ágy alatti varázslatos világ szent templomának WC-éjébe mennék világgá.Nem is Afrika havas tájainak sí paradicsomába mennék.De akkor hova?!A felismerés mint az óvatlan túrázóba belecsapódó faág, úgy nyilallt belém.Lábgombi csakis Ukrajnába mehetett!Ukrajna mindenkinek ismerős lehet gyönyörű mezőiről, havas tájairól, csorgó patakokkal övezett erdei túra útvonalairól ,és azokról az emberekről akik eme természeti szépségeket rombolják,a legádázabb vademberekről kiknek harcos tekintete és harcos szemöldöke egyből elriasztja a legveszedelmesebb ragadozókat is.Ők voltak azok az emberek akiket csak simán vagy érdesen úgy hívnak az Ukránok.Jaj ezt tilos kimondani mert akár most is megjelenhetnek!Hú,még szerencse,hogy nem jelentek meg!Ezek után gyorsan befújtam magam Ukrán riasztó spray-vel,hogy elriasszam magam elöl a vérszomjas Ukránokat.Ahogy a mellékelt ábra is mutatja sajnos nem fogom átvészelni egyedül ezt a veszélyes utazást mely során tűzön-vízen át fogom hajtani az akaratomat,hogy végül visszaszerzem Lábgombit.Ezért szóltam a hozzám két legközelebb álló emberhez,habár először Franci nem vette fel a telefonját.De végül habár egyikünk félig béke és Azerbajdzsán-i de immár hármasban folytattunk utunkat Ukrajna végtelen sivár partjai felé...